Ez csak valami vicc volt,ugye?Nem,ez nem történhet meg...még nem.
-Hát..én..vagyis..az igazság az,hogy...-próbáltam értelmesen beszélni.-Nem lehet!-nyögtem ki.
Zelo-nak kikerekedtek a szemei és kereste az enyéimben a választ.
-Mégis miért nem?-hangját felemelte,mérgesen kérdezte.
-Mert..még nem ismerlek annyira,tetszel,kedves vagy,de ez nem elég egy kapcsolathoz.
Erre csak fújtatott.
-Ismerjük meg egymást,és aztán meglátjuk mi lesz...jó?!-kérdeztem kedvesen és reméltem,hogy ő is kedvesen adja tudtomra döntését.
-Hhh..legyen.-hangja fájdalmat tükrözött.
Reméltem,hogy ezzel lezártuk a témát.Én tényleg szeretem,de még nem ismerem olyannyira,hogy beleugorjak ebbe a kapcsolatba...az eszemre kellett hallgatnom.Ő egy idol és már hozzászokott ahhoz,hogy mindent megkap,amit csak akar,de tudnia kell,hogy nem vagyok egy tárgy és,hogy meg kell értem küzdenie.
Éppen beszédre nyitotta volna száját,mikor Jongup rontott be az ajtón.
-Oh..hát itt vagy?-mutatott Zelora.
-Ahha..mert?-értetlenkedett Zelo.
-Mert?Ha nem tűnt volna fel,már vagy 5 perce megy a forgatás és most a te részedet vennék fel.Gyere már!-rángatta a maknae-t.-Egyébként megzavartam valamit?-pillantott rám Jongup.
-Nem!!-kiáltottunk rá egyszerre.
-Oké-oké!-emelte fel kezeit,a megadást jelezve.-Mennyünk!Oh..Liana?!!-szólt vissza kintről.
-Hmm??
-Hol vannak a vizeink?-vágott szomorú képet.
-Jujj!!-csaptam homlokomra.-Tessék!-hajoltam le a földön heverő palackért.
-Köszii!!-ölelt meg.
Zelo csak bambán állt az ajtóban.Tudtam,hogy megbántottam,de nekem is fájt.
.A többieknek is viszem..szegények már biztos majd szomjan halnak.-hajoltam le a többiért is.
Visszamentünk a forgatásra.Odaadtam a vizes palackokat a többi tagnak.Mindenki csak úgy nyelte lefelé a vizet.Őket néztem,mikor hirtelen a rendező felkiáltott.
-Elég!Állj!-legyintett kezeivel.
Odakaptam tekintetem.Épp Zelo-t szidta le mert már megint elrontotta a szöveget,pedig ez nem vallott rá.Féltem,hogy ez az én hibám,sőt,tudtam,hogy én tehetek erről is.Már vagy 20-szorra rontotta el szegénykém,mikor a rendező úgy döntött,hogy majd holnap folytatják,pihenjenek a fiúk.Zelo és a többiek is csalódottan indultak az öltözőjükbe.
Én elindultam,hogy felkutassam Lisa-t.Fogalmam sem volt,hogy hol keressem,így hát úgy döntöttem,hogy elindulok a folyosón a fiúk öltözőjének irányába.5 perces sétám alatt az összes utamba kerülő helyiségbe benéztem,de semmi...hova tűnhetett ez a bolond lány?!
Kezdtem ideges lenni,mert ha itt hagyott és mehetek haza egyedül a sötétben én biztos megölöm.
Ahogy ezek átfutottak az agyamon,akaratlanul,de neki rohantam valakinek.Nem mentem gyorsan,de azért megéreztem az ütközést.
-AÚÚ!!-ordította el magát a lány,akit majdnem fellöktem.
-Jujj.. Joe song hapnida!-hajolgattam előtte.
-Se..semmi baj.-kedves hangja hallatán megkönnyebbültem.
-Biztos?
-Hát persze!
A lány nem lehetett nálam idősebb.Szép baba bőre volt,arca akár egy porcelán babáé.Tipikus mandula szemei halvány szemceruzával voltak kihúzva.Igen..egy igazi koreai tinilány állt előttem.Felém nyújtotta a kezét,amit először érdekesnek véltem.Vonakodva bár,de kezet ráztam vele.
-Jajj,csak gondolom..mármint látom,hogy nem idevalósi vagy,gondoltam nem ismered a koreai szokásokat.-mentegetőzött.
-Aranyos vagy,hogy gondoltál erre,de ismerem a szokásokat.
-Nincs mit!Egyébként.-kezdett bele kissé elhalkulva.-Nem tudod,hogy hol van a B.A.P öltözője?-fejezte be,szinte már suttogva.
Nem értettem,hogy minek keresi a fiúk öltözőjét.Nem tűnt BABY-nek...de akkor mit akarhat a srácoktól?
Már épp megkérdeztem volna tőle ezt,de akkor valaki odarohant elé,és szorosan megölelte.A kis társaságban csak én voltam összezavarodva.A lány,akinek a nevét sem tudom,mosolyogva ölelte át azt a fiút,aki szabályosan lerohanta.Nem értettem semmit.Mikor elengedték egymást..még jobban összezavarodtam.Csak kapkodtam tekintetem a két személy között,akik láthatóan ismerték egymást.
-Nahát!Bo Mi,mit keresel te itt?-kérdezte kérdőn a "támadó",miközben végig mérte a lányt tetőtől talpig.
-Neked is szia Zelo.-kuncogott fel.-Nos,ami azt illeti...azért jöttem..mert..megszeretnélek kérni valamire.-elpirulva kapta el a tekintetét Bo Mi.
-Mé..mégis mire?-kérdezte ijedten és meglepődve Zelo.
Úgy éreztem magam,mintha láthatatlan lennék.Legszívesebben elmentem volna,hiszen jobb dolgom is akadt,meg kellet volna keresnem Lisa-t,de hallani is akartam,hogy vajon mire akarja megkérni Zelo-t ez a,számomra titokzatos,lány.
-Háát..izé...csak azt szeretném...de,ha nem akarod vagy nincs kedved hozzá,akkor..
-Bökd már ki te lány!-kuncogott Zelo.
-Rendben!-kezdte felbátorodottan.-Szeretnélek elhívni a divatbemutatóra,ahol én is modell leszek,és azt szeretném még kérni tőled,hogy kísérj el az utána megrendezett party-ra.-magyarázott komolyan.
Száj tátva vártam Zelo reakcióját.Ez szinte már egy randi meghívás volt.Zelo kicsit megdöbbent,és láttam rajta,hogy erősen gondolkodik a válaszon.
-Köszönöm a meghívást,és szívesen elkísérlek a party-ra is.-mosolygott rá,az időközben megszeppent,lányra.
-Jajj..köszönöm Zelo!Ezer hála.-ölelgették egymást.
-Nincs mit..de miért pont én?Már vagy fél éve nem láttalak.-engedték el egymást ismét.
~Ne!!~ordítottam magamban.Miért ment ebbe bele Zelo?Miért pont most bukkant fel ez a lány?Egyáltalán ki ez a Bo Mi,Zelo-nak?Istenem!Valaki mondja már el,hogy miért történik ennyi borzalom és döbbenetes dolog velem,amióta átléptem Seoul határát?
Tudtam,hogy a kérdésekre,amiket minduntalan felteszek magamban,sose kapok válaszokat,de mégis folyton ezt tettem.
Hirtelen kacagásokra kaptam fel a fejemet,majd csak annyit láttam,hogy megint ölelgetik egymást és Bo Mi távozik.Zelo még nézte,ahogy eltűnik a folyosón,majd fogta magát,sarkon fordult és sietősen loholt vissza az öltözőbe.
Én ott álltam még egy picikét,mire felfogtam,hogy mi is történt,de nem értettem semmit.Tényleg láthatatlan vagyok?Mi ütött Zelo-ba?Az egyik pillanatban szerelmet vall és megcsókol,a másikban meg levegőnek néz...és még csak be sem mutatott Bo Mi-nak..mintha nem is ismerne..tisztára úgy csinált...
Végül,hosszas folyosón ácsingózás után,fogtam magam és haza indultam..már nem érdekelt,hogy hol van a nővérem,nem érdekelt az sem,hogy full sötétben sétálok haza a rideg utcákon..nem..semmi sem érdekelt már...csak az,hogy Zelo mennyire köcsög és tuskó volt.
ZELO P.O.V.
Amikor megláttam Bo Mi-t a folyosón,nem bírtam magamon uralkodni.Olyan rég láttam már,hogy muszáj voltam megölelgetni.Amióta én bekerültem a B.A.P-be,ő pedig tini modell lett,megszakítottuk a kapcsolatot egymással.Olyan jó fej kis csajszi volt mindig is,még általánosban ismertem meg,bár nem egy osztályba jártunk,de évfolyam társak voltunk.Nem mondom,eléggé megváltozott.Lányosan öltözködik,régen pedig inkább fiúsan viselkedett,és mindig velünk,fiúkkal lógott,amiért csúfolták is a többi lányok.Ez volt az egyik oka,amiért úgy döntött,hogy modell lesz.Én támogattam,és ő is mindig támogatott engem.Mondhatnám,hogy a legjobb lány barátom volt.
Megmondom őszintén,természetesen láttam,hogy Liana ott állt,de mégis úgy tettem,mintha nem is létezne.Tudom,ez kicsit szemét dolog volt,hogy be sem mutattam őket egymásnak,de mit mondhattam volna?Ó,Liana!Ő itt Bo Mi,egy régi barátom,aki itt modellkedik,és Bo Mi!Ő itt Liana,akit ma már lesmároltam,de ő szépen lekoptatott,és most meg kell játszanom mindenki előtt,hogy semmi sem volt köztünk és,hogy számomra semmit sem jelent.
Ja..szép lett volna,de nem baj..had érezze összezavarva magát..én is az voltam ma egész nap.Majd elmondom neki,ha meg kér rá..de addig nem fogom..mivel lekoppintott,így nincs köztünk,sajnálatomra,semmi,ezért nem tartozom neki magyarázattal.
Furcsa volt kicsit,hogy fél év után egyszer csak megjelenik Bo Mi,de azt mondta,hogy nincs pasija,és nincsenek fiú barátai sem.Így természetesen kisegítettem.
Visszaérve az öltözőbe láttam,hogy mindenki levedlette magáról a kényelmetlen szerkókat,és az induláshoz készülődve pakolgattak az oldaltáskájukba.Gyorsan én is átöltöztem,és követtem példájukat.Minden cuccomat bedobáltam a tagyómba,majd elindultunk az ajtó felé.A folyosón végig haladva,megkönnyebbülten észleltem,hogy Liana már nem áll ott,mint a cövek.
Haza érve mindenki megkörnyékezte a fürdőt.Én vártam a soromra,amikor a kezembe akadt egy újság..a címlapon pedig Bo Mi-t pillantottam meg.
-Mit nézegetsz annyira?-kérdezte azzal a szokásos sunyi mosollyal a képén.
-Áhh..csak..látod ezt a lányt?-böktem ujjammal Bo Mi képére.
-Hogy a viharba ne látnám!-ült föntebb a kanapén,és kikaptam az újságot a kezemből.-Ki ez a csaj?Meseszép!-ámuldozott.
-Egy régi barátom,ma megkeresett,és megkért,hogy menjek el egy divatbemutatóra,ahol ő is bemutat egy pár ruhát..meg az utána levő party-ra is kísérjem el.
-Egy párként?
-Gondolom.-vontam fel vállaimat.
-Akkor..ez egy randi?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Mi?Nem!Dehogy!-kaptam ki kezéből az újságot,becsuktam és odavágtam a többi közé.-Nekem Liana tetszik.-pirultam el.
-Akkor meg minek mentél ebbe bele?Te totál hülye vagy?
-De hát..-nem bírtam befejezni,mert Daehyun szólt közbe.Mindent hallott.
-Ugye Liana nem tud róla?-ült le mellénk.
Elmeséltem nekik mindent,mire két oldalról kaptam egy-egy taslit.
-Te tényleg egy idióta vagy!-rázta a fejét Daehyun.
-De most miért?Ő is megbántott.-simogattam a pofonok helyeit.
-Nem is..ő azt mondta,hogy ismerkedjetek..te meg..-Daehyun prédikálását a telefonom csörgése zavarta meg.
Kihalásztam a zsebemből,és miután láttam,hogy ismeretlen számon keresnek,vonakodva vettem fel.
-Haló?
-Áhh..Zelo!Látom a számod még a régi..szerencse.-hallottam meg Bo Mi hangját.
-Bo Mi!Miért hívtál?
-Jól elbeszélgettünk ma,csak épp azt nem mondtam meg,hogy hol és mikor lesz a divatbemutató.
-Tényleg..várj..előveszek egy lapot.-futottam a konyha szekrényhez,elvettem egy cetlit,és elkezdtem rá firkálni a címet és az időpontot.
-Értem!Felírtam mindent..ahha..akkor ott találkozunk.Szia.-majd letettem.
Gyorsan be mentem a szobámba,és beraktam az edzős cuccaim közé a cetlit.
~Holnap este fél 9-kor,divatbemutató~ismételgettem magamban,hogy biztos el ne felejtsem.
Kivártam a soromat,gyorsan letusoltam,és vágtattam is be a szobámba,egy kevéske vacsora kíséretében.Még átismételtem a rap részt,hogy holnap el ne csesszem a felvételt..megint,aztán már durmoltam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése